Egyik nap kaptam egy hírlevelet, hogy olcsó a szilva. Egyből összefutott a nyál a számban, már szinte éreztem mamám szilvás lepényének az ízét. Fel is hívtam gyorsan (magához híven persze nem vette fel, csak a 4. próbálkozásomra), megkérdeztem tőle, hogy ő hogyan szokta csinálni. Persze, tipikus nagymamás választ kaptam: csinálj egy kelt tésztát, de legyen kicsit lágyabb, aztán belenyomkodod a szilvát megszórod cukorral és fahéjjal, aztán megsütöd.
Kelt tészta, kelt tészta, oké, de miből mennyit? Minél legyen lágyabb? Hány fokon és meddig süssem?
Végül feltaláltam magam, és a húsvéti teljes kiőrlésű kalácsom tésztáját készítettem el "kicsit lágyabban". Elég későn lettem kész vele, így csak egy darabot ettem belőle. Másnap, mikor munkából hazamentem, gondoltam eszek belőle, tök jól fog esni, de addigra a család megette... Szóval jól sikerült :) Íme a recept: